Eseménynaptár
Időjárás
Az év rovara
2012.04.07. - 20:05
Beküldte: Gábor

Az év rovara 2012


Az Év madara, Év fája, Év vadvirága mintájára létrehozott Év rovara kampány célja, hogy a társadalom szélesebb rétegeinek figyelmét egy-egy rovarra hívja fel. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak élete, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így a rovar bemutatása a természeti folyamatok jobb megértését is elősegítheti. A védett vagy védendő fajok felmutatása a természetvédelem eszméjét terjeszti, egyben pedig a rovarvilágnak, mint a természet védelemre érdemes részének jelentőségére is felhívja a figyelmet.


 

 

Az Év rovarát a Magyar Rovartani Társaság vezetősége választja ki, a választás során számos szempontot igyekeznek figyelembe venni.

 

Az idei esztendő az imádkozó sáska (Mantis religiosa Linné, 1758) éve lett.


A név jelentése: mantis (görög) = próféta, jós; religiosa (latin) = vallásos. A vallásos jelző arra a lábtartásra utal, amely emlékeztet az imádkozó emberek összekulcsolt kezeire.

Néhány további magyar neve Gozmány László Hétnyelvű állatszótára szerint: fogólábú sáska, ájtatos sáska, ájtatos manó, táltos manó, táltos sáska, buzgó manó. Frivaldszky János (1867) monográfiájában „ájtatos táltor” néven szerepel.

 

Kifejlett állapotban mind a hím, mind a nőstény szárnyas. A nőstény 6–7 cm hosszú, zömökebb, nagyobb; potroha a párosodás után egy-két héttel megduzzad a benne fejlődő tojásoktól; a hím mindig karcsú, 4–5 cm hosszú. Különböző színű egyedekkel találkozhatunk. Többségük zöld, de vannak szürke, szürkésbarna, sőt – ritkán – okkersárga példányok is, jórészt megfelelően környezetük általános színezetének.

 

Az imádkozó sáska a rovarok több mint 1,4 millió fajt számláló osztályán belül a mintegy 2000 fajt magába foglaló fogólábúak (Mantodea) rendjébe tartozik.
 

Száraz, füves területeken, déli kitettségű domboldalakon, gyümölcsösökben, kaszálókon, kertekben is előfordul. Az aljnövényzet középső és felső részében, esetleg magas kórókra is felmászva vadászik.

A kokonba zárt tojások telelnek át, majd május-júniusban kelnek ki. A lárvák eleinte – kicsiny termetüknek megfelelően – egészen apró rovarokat fogyasztanak, de kifejlődve kisebb gyíkokat is elkapnak, sőt, apró madarakkal is próbálkoznak. A zsákmányt lassú, imbolygó járással közelítik meg, vagy lesben állva kapják el. Az egyetlen rovar Magyarországon, amely képes elfordítani a fejét annyira, mintha a válla felett hátranézne! Az imádkozó sáska a fogólábának gyors mozdulatával ragadja meg a prédát, és haladéktalanul elkezdi fogyasztani. Eközben az áldozat gyakran még egy darabig él, ahogy a kevésbé életfontosságú testrészei sorra tűnnek el a mohó rágók között. Éhező állatoknál elvétve előfordul, hogy fajtársukat is ragadozzák (kannibalizmus).

Párzáskor a hím a nőstény hátára mászik, fogólábaival a szárnyak töve táján kapaszkodik meg. Előfordul (egyes források szerint a párzások egyharmadában is), hogy a nőstény a párzás közben vagy végén leharapja a hím fejét, párzás után pedig elfogyasztja egész testét. A nősténynek egyenesen kapóra jön a „szerelmetes” hím helybeni elfogyasztása, mert a viszonylag nagyméretű tojáskokon kifejlesztéséhez nagy tömegű fehérjére van szüksége.

Melegkedvelő rovar, nálunk a természetes és természetközeli száraz, napos lejtőkön a leggyakoribb, de szórványosan legelőkön, réteken, kaszálókon, gyümölcsösökben, városszéli parlagokon is feltűnik egy-egy példánya. Az erdőt viszont kerüli, és vizenyős-mocsaras élőhelyekre is csak elvétve kerül.

Védelem:

Bár természetes élőhelyein viszonylag gyakori, több országban, így nálunk is törvényes védelem alatt áll, eszmei értéke 2000 forint.

Az imádkozó sáska a kultúránkban:

Sokféle kultúrában megjelenik, amint egy internetes portálon olvasható:

„Fantasztikusan „emberi” megjelenésük, szokásaik és villámgyors, mozdulatlan várakozásból indított támadásaik miatt az imádkozó sáskák mindig iszonyatot és bámulatot keltettek a szemlélőkben. Néhány földrészen az ősök úgy tartották, hogy az imádkozó sáskákat azért teremtették, hogy megmutassák a helyes imádkozó pózt az emberiségnek.

Igen sok muzulmán úgy véli, hogy az imádkozó sáskák mindig Mekka felé fordulnak, amikor fölveszik áhítatos testtartásukat. A pásztorok viszont azt állítják, hogy a sivatagban az imádkozó sáska lábával mindig észak felé mutat.

Európa bizonyos részein is mágikus erőt tulajdonítottak az imádkozó sáskának. Dél- Olaszországban ha egy paraszt minden nyilvánvaló ok nélkül megbetegedett, azzal magyarázták, hogy ránézett az imádkozó sáska. Provence-ban elterjedt az a hiedelem, miszerint az imádkozó sáskák mellső lábuk mozdulatával hazafelé tudják irányítani az elveszett gyermekeket, ha azok könyörögnek hozzájuk.

Szardíniai hegylakói úgy vélték, hogy imádkozó sáskát megölni – de még megérinteni is – balszerencsét hoz.

Kelet népei számára ez a faj mindig is a bátorságot és a kegyetlenséget jelképezte. Alakja feltűnik mind a kínai pergamen tekercseken, fametszeteken, mind a japán szamurájkardok markolatán. A kung fu egyik testtartása is az ájtatos manót utánozza.

Az imádkozó sáska jelen van a kínai orvosi elméletben és gyakorlatban is. Már az i. e. V. században sok betegség gyógyírjának tartották a vízben főtt sáska-tojást, az impotenciától egészen a kard ütötte sebig. A kínai orvosságos emberek a rovartojás héját és a levedlett bőrét írják fel medicinaként.”

 

Források jegyzéke

Frivaldszky János (1867): A magyarországi egyenesröptűek magánrajza (Monographia Orthopterorum Hungariae.) 201 p.+VII tábla, Pest, Eggenberger
Gozmány László (1979): Európa állatneveinek hétnyelvű szótára I–II. – Akadémiai Kiadó,
Budapest, 1171 pp., 1015 pp.
Móczár László (1969): Állathatározó I–II. – Tankönyvkiadó, Budapest, 722 pp., 758 pp.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ájtatos manó
http://en.wikipedia.org/wiki/Mantis
http://en.wikipedia.org/wiki/Mantidae
http://www.friweb.hu/dark/mano.html
http://www.dunanet.hu/mantis/stilus.htm
Markó Bálint: Védendő férfiak? Az ájtatos manóról (http://think.transindex.ro/?p=4363)
Ördögh Máté: Manók a főben - Amit az imádkozó sáskákról tudni érdemes
(http://www.eletestudomany.hu/conten /aktualis_20080711_manok_a_fubenamit_az_imadkozo_saskakrol_tudni_erdemes)


Összeállította Vásárhelyi Tamás, lektorálta/kiegészítette Nagy Barnabás, Puskás Gellért, Merkl Ottó és Vig Károly

www.rovarok.blog.hu

 

Kép forrása: Wikipedia

 

© Copyright 2010 Nagykőrösi madár- és természetbarát kör | Készítette: Isystem